vers!

2009.06.05. péntek. Na tessék minden a régi,és néha verseket is irok,de nem mindig jegyzzem meg,aztán gondoltam mindig le irom! Rólam szólnak,és néha vidám,néha szomoruk lesznen. Hát ez is egy szomoru. Szivemben oly sok fájdalom,de mindezt vidámságal potolóm. Boldognak látszom,de ez csak általom. De ha meghalok már nem leszek,de nem baj mert nem hijányzok senkinek. Bár minden nap egy küzködés,de az élet egy küldetés,de ha feladod már nem harcolsz,de ha nem harcolsz,a szépet már nem látod. Én sem voltam fontos senkinek,de szép álmot kerestem. Egyszer talán az leszek,de addik magam utját keresem. És ha már nem leszek,földben egymagam ereszkeden. (szerzö jó magam lennék) Azért remélem tetszik valakinek.